A következő két hétben mindent úgy tettünk, ahogy Zober megkívánta. Bár minden porcikám tiltakozott eme igazságtalanság ellen, mégis erőt vettem magamon és nem találkoztam Daviddal, kivéve a tanulóidő gondosan szabályozott óráit. Ilyenkor a könyvtárban találkoztunk, mindig az ajtóhoz közel és…

  – Nincsenek egyedül és ezt mindketten tudjuk. De amíg önt ez a tény valamiféle furcsa elégedettséggel tölti el, engem mély aggodalommal és csüggedéssel. Ismerem önöket, egész életemet gyermekek között töltöttem és tudom, mit gondolnak és miben hisznek. Tudom, hogy ön sem kivétel, azt gondolja, ez…

  – Mikor halt meg Richelieu bíboros? – Nem tudom. – Pedig könnyű és biztos, hogy kérdezni fogják. – Akkor sem tudom és nem is érdekel. Süt a nap és végre nincs olyan hideg. – Ez nem ok arra, hogy ne tanulj. David felsóhajtott. Kint sétáltunk a kertben. Március eleje volt, szépen sütött a nap…

  Harmadik rész: Zuhanás Furcsa, hogy az ember milyen rövid idő alatt képes megváltozni, milyen kevés idő kell ahhoz, hogy azt mondhassa, már nem ugyanolyan, mint akár csak néhány héttel vagy hónappal ezelőtt. Én sem voltam ugyanaz a fiú, aki fél évvel ezelőtt először lépett be a kollégium falai…