Könyveim, én könyveim

A blog rendszeres olvasói (jól van, én is tudom, csak vicceltem), szóval aki már járt erre, észrevehette, hogy régebbi könyveim, a Láthatatlanok és a Vértestvérek teljes egészében fent vannak a blogon, tehát bárki elolvashatja őket anélkül, hogy elballagna egy könyvesboltba (ahol úgysem találná meg a könyveimet) vagy közvetlenül beszerezné a kiadótól (akinél garantáltan megvásárolhatók). Ha valaki mégis egy kézzelfogható, valódi papírból készült könyvre vágyna, az fogadja érte őszinte köszönetemet és használja a fenti menü Vásárlás pontját vagy kattintson IDE.

Terveim szerint a Juvenis is az előző könyveim sorsára jutott volna, fejezetenként megosztottam volna itt a blogon, úgyis már régen kértetek rá (igen, ez is vicc volt, most valahogy ilyen kedvemben vagyok), de aztán történt valami, ami miatt úgy döntöttem, mégsem teszem fel.

Nem azért, mert az erre járó havi egy látogató miatt nem érdemes, sokkal inkább azért, mert ahogy ide-oda mászkáltam a neten, belefutottam a saját könyveimbe egy torrentoldalon. Szépen összecsomagolva, ebook-formátumba reszelve, rögtön háromfélébe is, lehessen válogatni, kinek melyik tetszik. Aztán ahogy tovább kutattam, megtaláltam egy másik, majd egy harmadik oldalon is.

Ezért döntöttem úgy, hogy nem teszem fel a Juvenist és ha lesz következő könyv, nagy valószínűség szerint azt sem. Nem mintha különösebb bajom lenne azzal, hogy valaki vette a fáradságot, bedigitalizálta a könyveket, konvertálta és a fene tudja, mit csinált még vele. Nem is az a bajom, hogy ezzel voltaképpen eladhatatlanná tette a könyveimet, hiszen ki adna ki értük pénzt, ha ingyen is letöltheti őket bárhonnan, hiszen az első pillanattól kezdve tisztában voltam azzal, hogy nem az írásból fogok megélni és ha valaha is megveszem majd a kacsalábon forgó palotámat, azt nem az eladott könyvek utáni jutalékból fogom megtenni. Inkább csak nem akartam feleslegesen dolgozni. Most sem és később sem.

Ezért csak egyetlen dolgot szeretnék, mégpedig azt, hogy ha elolvastátok a történeteimet (akár megvásároltátok a boltban, akár letöltöttétek valahonnan a netről), tudassátok velem, hogy tetszett-e. Akár itt a blogon, akár a moly.hu-n vagy máshol, a lényeg a visszajelzés, hogy tudjam, jó úton járok és érdemes folytatnom, hiszen van, akit érdekel, van, aki várja a folytatást és szereti az általam kitalált karaktereket.