Nehéz napok következtek. Reggelenként csendesen készülődtünk, néha egész nap nem szóltunk egymáshoz, valami furcsa, sértődöttséggel vegyes beletörődéssel viseltük az együttlétet. Jacques az első napokban úgy viselkedett, mintha ott sem lettem volna, észre sem vett,…

Az utolsó előtti napon bementem anyám szobájába, hogy valami olvasnivalót keressek. A saját könyveimet már régen kiolvastam, Etienne bácsi könyveit is átlapoztam, de mérhetetlenül unalmasnak találtam őket, pedig többször is elhatároztam, hogy elolvasom őket. A bácsi tudósoknak…

Reggeli után benéztem Marcel szobájába, a kis vendégszobát kapta meg az enyémmel szemben. Az ablaknál állt és a kertet nézte. Megálltam az ajtóban és csak néztem, barna apródfrizurájával, szűk kék nadrágjában és fehér pulóverében az ablakkeretnek dőlve kedves látvány…

Teltek a hetek, odakint a fák elhullatták leveleiket, hideg szél fújt, gyakran esett az eső. Reggelenként egyre hidegebb volt és egy december eleji napon leesett az első hó is. Többeket örömmel töltött el a tél közeledte, síelésről, téli utazásokról beszélgettek a fiúk…

Halkan kinyitottam az ajtót és kinéztem a folyosóra. Minden sötét volt, csak a folyosó végén égett egy lámpa az ügyeletes tanár szobájában. Visszahúztam a fejem, Jacques ott állt közvetlenül mögöttem. Ki akartam surranni, de megfogta a karom. – Várj! – suttogta.…

Azon az estén elkezdődött valami, amit nagyon sokáig nem tudtam néven nevezni, bár talán nem is volt fontos, hogy nevet találjak neki. Sokszor gondoltam arra az estére. Hosszú ideig feküdtem ébren az ágyban, újra és újra végigpörgetve azokat a perceket, amelyek mindent…

Aznap este együtt tanultunk, Thibault bejött, de Jacques megkérte, hogy menjen el. Ezen nagyon csodálkoztam, hiszen eddig szinte mindig együtt tanultak, de Thibault nem sértődött meg, csak kérdezett valamit Jacques-tól, olyan halkan, hogy nem értettem, majd bólintott és becsukta maga…